Hűvösebb őszi estén a
Tatra Balsamot kortyolgatva eszembe jutott a februári szlovákiai kiruccanásunk. Az utazás előtt hetekkel már belevetettem magam a tervezésbe. Izgatottan vártam milyen lesz az első téli utazásunk, eddig mindig csak nyaralni jártunk. A hideg időjárásért túlzottan egyikünk sem rajong, épp ezért igyekeztem minél több benti programot keresni, ha az idő nagyon cudar lenne.
Így bukkantam rá a Nestville Parkra Hniezde településen. Először azt hittem, valami gyerekeknek szóló tematikus park, de meglepetésemre teljesen másról volt szó. Itt főszerepben a whiskey van.
A Magas-Tátra tövéből, Poprád városából könnyedén, kb. 50 perc alatt eljuthatunk Hniezdebe. Egy hatalmas kapun át jutunk be a Park területére.
Az autóból kiszállva nem csak láttuk, de éreztük is, hogy jó helyen járunk. A whiskey gőz áthatotta a friss levegőt.
A park bejárata után rögtön jobbra egy cukrászdára, "csokitériára" bukkantunk. Rengeteg féle bonbon, különféle ízesítésű csokik óriási táblákban, waffel, muffin és szlovák sütemények. Egy üvegfalon át bepillantást nyerhettünk, minként készülnek ezek a finomságok. A csokoládéhoz jól passzol a whiskey, melyet itt is meg lehet kóstolni, de akár ajándékba is haza lehet vinni (itt egyébként olcsóbb volt, mint a gyárlátogatás végén a boltban).
Miután kicsit átmelegedtünk,
indultunk tovább a felfedező utunkra, az üzem felé vettük az irányt. (A cukrászda mellett egyébként található
egy játszótér is). A honlapon előzetesen olvastam, hogy óránként indítanak csoportokat, melyre előzetesen lehet időpontot foglalni. Mi nem jelentkeztünk be, reméltük, hogy ennek ellenére délben sikerül csatlakoznunk a következő turnushoz. A pénztárnál rajtunk kívül csak egy szlovák pár állt a sorban. A belépődíj 8 Euró/fő (nyitvatartás: 10:00-16:00). A pénztáros hölgy kedvesen felajánlotta, hogy ha kicsit várakozunk, akkor nekünk angol (vagy német) nyelven tartanak ismertetőt. (Ez egyébként úgy zajlott, hogy nagyrészt egy lejátszó segítségével, felvételről hallgathattuk meg a fontosabb információkat.)
Az üzem történetének meghallgatása után lehetőségünk nyílt, hogy az udvaron álló hatalmas harangot megkongassuk. Jó, ha már otthon rágyúrunk a feladatra, ugyanis nem egyszerű kilengetni. Miután ezen a kihíváson túl jutottunk, készítettek rólunk egy családi fotót, melyet ajándékként a kijáratnál megkaptunk. Az erőnkre továbbra is szükség volt, ugyanis kaptunk egy-egy érmét, amelyre egy hatalmas kalapáccsal saját magunk rányomhattuk az üzem logóját, a két gólyát. Kis kunyhók sorakoztak egymás mellett, melyekbe betérve különböző, a szeszfőzéshez kapcsolódó mesterségeket, szerszámokat tekinthettük meg. Egy hatalmas fából faragott betlehemet is felállítottak az udvaron.
A lényeg azonban ezután következett, kitárult előttünk az üzem ajtaja. A whiskey készítés folyamatát lépésről lépésre megismerhettük, miközben a hatalmas tartályok közt haladtunk el. Láttuk, hol tárolják, szárítják, majd pedig őrlik a gabonát, miként erjesztik és alakul át szesszé. Az illatok egyre erőteljesebbek voltak.
Miután eljutottunk az utolsó fázisig is, egy hatalmas terembe érkezünk, melyet a Fafaragók termének neveznek.
A pult mögött lévő falikép a helyi fafaragók műve, mely Európában egyedülálló, a legnagyobb faragott kép. A mesteremberek három éven keresztül dolgoztak rajta. Egy kis meglepetéssel is szolgáltak a végén, egy hároméves whiskeyből kaptunk kóstolót.
A tölgyfahordók, melyekben a whiskeyt tárolják, szintén gyönyörűen faragottak.
A kijáratnál megkaptuk a fotót, melyet készítettek rólunk. A shopban vásároltunk néhány ajándékot rokonoknak, barátoknak és magunknak is, többek között a Tatra Balsamot, amelyet épp iszogatok :)
A kijárattal szemben egyébként található egy hangulatos taverna is, ha valaki egy ebédre vagy vacsorára vágyna mielőtt tovább indul.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése