Szandra's adventures

Az indulás előtt még két esélyes volt a dolog, nyaralni megyünk-e vagy röntgenre, mivel pár nappal korábban egy hatalmasat estem és másnapra bedagadt a térdem és "szép" vörös is lett. Épp ezért nem kapkodtunk el semmit, az indulás napján 05:45-kor dőlt el, hogy melyik országba megyünk, akkor foglaltunk S.O.S. szállást, Romániában. 6:30-kor már az autóban ültünk és azon vacilláltunk melyik határátkelőn lehet rövidebb a várakozási idő.  Caraiman Monastery - Busteni A nagylaki (autópálya) határátkelőnél szerettük volna elkerülni, hogy megismétlődjön a sok évvel ezelőtti 3 órás sorban állás, ezért a Kiszombori határ felé vettük az irányt (van egy applikáció, amin meg lehet nézni, hogy kb. mennyi a várakozási idő a határokon, "Borderwatcher" a neve). (Kiszombor egyébként híres, még a TV-ben is szerepelt, a városiak odajárnak "kukorica-labirintusozni")  A határon senki nem volt előttünk, átérve egy hatalmas kereszt fogadott minket, a tövében pedig egy autópály

Tulajdonképpen ez még egy téli kiruccanásnak indult, de akinek már egy több mint 9 éves autója van, nem akkor megy üdülni, pihenni amikor szeretne, hanem amikor az autó is úgy gondolja. Szóval a szokásos autó mizériával indult (nálunk ez már hagyománnyá vált) ... egyik percben volt autó, másikban már nincs autó, szokásos forgatókönyv: a szerelő nem készül el vele időben, úgyhogy átcsúszik a tavasz elejére ez az utazás.  Ha Lengyelország + tél = általában Zakopane, de nem, ez most egy másik vidék, Alsó-Szilézia a cseh és német határ közelében. Wang temlpom Részben már ismertük az útvonalat korábbról, de adódtak rázós helyzetek, legfőképp a szeszélyes időjárás miatt. A szlovák határ után kezdődtek a bonyodalmak - miután becserkésztem az autópályamatricát (12€) a nem létező határon -, egyszer csak egy hatalmas porfelhőre lettünk figyelmesek előttünk az úton. Pár perc múlva pedig már a porvihar közepén találtuk magunkat, ahol előrefelé körülbelül semmit nem láttunk pár pillanatig, csak old