Húsvét helyett Ramadán
Idén a húsvéti hagyományokra többnyire csak a sonka és a főtt tojás emlékeztetett Bennünket, miközben a müezzin szólt mögöttünk a háttérben, több száz kilométerre Magyarországtól. Bosznia Hercegovina számunkra nem ismeretlen terep, már negyedszer tettünk látogatást az országban. Első alkalommal nem sokkal a háború lezárását követően jártunk arrafelé, amikor még csak a kalandvágyók indultak neki egy olyan kiruccanásnak, ahol például az útról nem volt tanácsos letérni az aknamezők miatt. Rengeteg szét lőtt ház, ideiglenes híd, rombolás mindenfelé. Viszont volt valami az országban, ami már akkor megfogott minket, a táj és az emberek kedvessége. Újra és újra visszatértünk. Tudom, sokan még mindig ódzkodnak a tőlünk délre lévő országoktól, mert a Balkán szó hallatán az embereknek sajnos többnyire negatív érzései vannak, a balkáni állapotokat az elmaradott, rossz körülményekre szokták mondani. Viszont mára már ez egyáltalán nem igaz Boszniára, sőt egy bosnyák talán még le is sajnálna mink